Apostol level az atyafiakhoz

Tulajdonképpen nem is tudom, min lepődnék meg leginkább!
Tegyük fel a MÁV vezetősége (?) úgy dönt, hogy nem 250, hanem 300 ezret fizet nettóban és azonnal azon alkalmazottainak, akiknek Gaskó István annyira akarja. Ezen felül –természetesen- önmagának is megítél sikerdíjként egy szép kis summát. Az összeget szándékkal nem jelölöm meg! Nem akarok tippet adni. Valószínű azon sem lepődnék meg, ha Gaskó István elállna szándékától, leülne sörözni a mozdonyvezetők szakszervezeti vezetőjével, és megállapodnának, hogy tíz évig nem fognak munkabeszüntetést kezdeményezni. Persze erre másnap már nem – vagy nem egyformán- emlékeznének. István úgy emlékezne, hogy nem tíz évről, és a munkabeszüntetés lehetőségének feladásáról esett szó, hanem tíz sörről, és arra, hogy a magyar televíziózás őskorában bizony volt még adásszünet.

Gaskó István azon szavain sem lepődöm meg, amivel a HÉV esetleges MÁV kezekbe történő átadásának elképzelésére (?) reagált, mely szerint:
 „Ha azt is el akarják pusztítani, akkor csak tegyék, másra nem alkalmas a MÁV jelenlegi vezetése.”

Azért nem lepődöm meg, mert Gaskó István nyilatkozataiban nem egyszer jelét adta fellengzős, tiszteletlen személyiségének, tudatlanságának. Ezen kijelentésével azonban azt is bizton állítja, hogy akkor a HÉV-en is olyan modortalan, buta, képzetlen, az utasokat semmibe vevő (akár VDSZSZ-es) alkalmazottakkal találkozhatnánk, mint manapság a MÁV járatain. Természetesen jelen sorok írója is találkozott kivétellel, de ritka, mint Gaskó István megnyilvánulásaiban a mások iránti alapvető emberi tisztelet. Ezt nem először, és sejtem nem utoljára tapasztalhatjuk tőle. Tessék csak emlékezni az új gyakorlat-ujj gyakorlat szavakról emlékezetesnek mondható, hihetetlenül pimasz nyilatkozatára is. Ez a mások iránti tiszteletlensége, érzéketlensége mutatkozik meg minden olyan esetben, amikor a sztrájktörvény (egyébiránt vitatható) passzusai mögé bújva, kénye-kedve szerint jelent be munkabeszüntetést, ill. annak feloldását. Tudomást nem vesz az utasokat megformáló emberről, akiknek el kell jutni iskolába, munkahelyre, akárhová! Emberi érzéseket rombol, zűrzavart, felfordulást okoz. Persze teheti, hiszen az a MÁV fizeti, annak az alkalmazottja, akit ő maga lépten-nyomon és nyíltan tehetségtelennek, károkozónak titulál. Azaz ezzel mintegy önmagát is. Nem tudom ki, hogy van vele, de nekem felelős, és bűnös a MÁV és szakszervezetei egyaránt. Az egyik azért, mert nem követel fegyelmet, nem képzi alkalmazottait, és herdál. A másik azért mert tagjai fegyelmezetlenek, nincs igényük a fejlődésre, és követelőzők. A MÁV nekem egy. Nincs vezetőség, nincs vdszsz-es! MÁV van. Az utas sem tesz különbséget. Amikor szitkozódik, a MÁV-ot szidja, amelynek tagja mind, aki onnan kapja a fizetését. Tőlünk, utasoktól! Biztos vagyok benne, hogy e véleményemmel nem vagyok egyedül.

Jut eszembe! Mivel szó esett itt a televízióról is! Alapműveltségi vetélkedő
minimál pénzdíjas első kérdése, hogy meddig tartott a 100 éves háború. Nos, nem 100 évig. Csekély 16 évet hozzá kell adni. Igaz ebben az esetben ezt nem Gaskó István nyilatkozta (hibásan) egy, a sztrájk időtartamát firtató riporteri kérdésre, hanem Bárány Balázs, az alelnök. Tessék már neki megmondani! 

Apostol

A bejegyzés trackback címe:

https://mavsztrajk.blog.hu/api/trackback/id/tr100358121

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása